Samponteszt: válasszunk kockázatmentes terméket!

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkoztunk élelmiszeripari és kozmetikai termékek összetételével, egészségre veszélyt jelentő alapanyagaikkal. Ezúttal a samponokat vettük górcső alá. (FÉBÉSZ)

Mint tesztünkből kiderül, a samponokban is szép számmal fellelhetők allergén, irritatív, és az egészséget más módon (is) veszélyeztető komponensek. A kozmetikai termékekben engedélyezett alapanyagok listája folyamatosan módosul: egyrészt kiegészülhet újabb összetevőkkel, másrészt, ha újabb kutatási eredmények alapján egy korábban engedélyezett vegyületet ártalmasnak minősítenek, felhasználását korlátozhatják, vagy betilthatják.

Ezzel együtt okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan kémiai vegyületek, amelyekről majd csak évek, évtizedek múltán rendelkezünk olyan, hitelt érdemlő kísérleti eredményekkel, amelyek igazolják veszélyességüket. A samponokban felhasznált alapanyagok kockázati besorolását is a nemzetközi nonprofit szervezet, az EWG ítélete alapján végeztük el.

KÍMÉLETESEN TISZTÍTSON

A haj és a fejbőr - környezettől, munkakörülményektől, sporttevékenységtől függően - a mindennapok során erőteljes szennyezőhatásnak van kitéve. A szilárd szennyezőanyagok nagy része akár vízzel is eltávolítható lenne, viszont a zsiradékok feloldásához már felületaktív anyagok, emulgeálószerek szükségesek.
Bármennyire is sok támadásnak vannak kitéve, a samponokból ezeket nem lehet száműzni. Alternatívaként már használnak természetes eredetű, valamivel biztonságosabb, ám korántsem olyan hatékony komponenseket. Egy samponnal szemben egyre inkább alapkövetelmény, hogy kíméletesen tisztítson, viszont a tökéletes felhabzás is ugyanilyen kívánalom. Nehéz megtalálni az arany középutat.

A HELYES HAJMOSÁS TECHNIKÁJA

A hajmosást általában rutinszerűen, gyakorta sietve végezzük. Noha egyszerű műveletről van szó, tapasztalataink szerint a gyakorlatban sokan helytelenül mosnak hajat.
Alapszabály, hogy a sampon töményen, azaz hígítatlanul soha ne érintkezzen a fejbőrrel! Minden tisztítószerre igaz, hogy rendkívül drasztikus módon avatkozik be a bőr természetes zsír- és vízháztartásába, megváltoztathatja a lipoproteid sejthártya átjárhatóságát, a bőr pH-értékét, a bőrszövetből is kioldja és eltávolítja a zsiradékokat és a hidratálóanyagokat.

Ezeket a negatív hatásokat kétféleképpen tudjuk mérsékelni. A haj hosszától és a sampon „erejétől” függően diónyi-kétdiónyi mennyiségű sampont egy erre a célra rendszeresített tiszta, 1-2 deciliteres műanyagpohárba öntünk, majd ugyanennyi vizet hozzáadva alaposan elkeverjük. Az így felhígított sampon felével előmosást végzünk, ezt leöblítjük, majd a maradékkal megismételjük ugyanezt. Az eredmény: tökéletes tisztaság, sokkal kíméletesebben.
A másik jó tanács: a sampont csak a lehető legrövidebb ideig hagyjuk fenn a fejbőrön. A számos kémiai vegyület káros mellékhatásait ezzel is tompíthatjuk.

MILYEN GYAKRAN CÉLSZERŰ HAJAT MOSNI?

Pár évtizeddel ezelőtt a szakemberek még azt tanácsolták, legfeljebb 2-3 naponta tegyük, mert a hajmosás nem tesz jót a fejbőrnek, egyebek mellet azért, mert kiszárítja, ezzel egyidejűleg felfokozza a faggyúmirigyek működését. Ebben volt is igazság, hiszen a faggyúmirigyek feladata, hogy egyfajta filmréteg kerüljön a hajszálak külső felületére, és minél gyakrabban távolítjuk el mesterségesen ezt a védőréteget, a faggyúmirigyek egyre intenzívebb kiválasztással válaszolnak.

A túlzásba vitt testápolásnak, a mániákus tisztaságigénynek is megvannak a maga hátulütői, csak kevesen vállalják fel, hogy a trendek ellen szóljanak. Évtizedek kellettek például, míg az antibakteriális szappanokkal kapcsolatban kimondták az igazságot. Minden külső beavatkozás, minden tisztálkodószer megbontja, megzavarja és redukálja a szervezet, esetünkben a bőr természetes védelmi mechanizmusát, védelmi rendszerét. Csökkenti a regenerálóképességet, a rendkívül sok kémiai vegyület pedig nagyfokú terhelést ró a sejtekre. Ez utóbbi miatt a bőrirritáció, a bőrallergia egyre nagyobb problémává növi majd ki magát.

Ha valaki speciális, különösen szennyezett munkakörnyezetben dolgozik, vagy például sportol, nem tehet mást, akár naponta kell hajat mosnia. Ez azonban sem a hajnak, sem a fejbőrnek nem tesz jót, még rövidtávon sem.

KETTŐ AZ EGYBEN? NE HIGGYÜK EL!

A kettős hatású - tisztít és ápol is egyidejűleg - samponok gyártóinak ne higgyünk, ez nem egyéb, mint reklámfogás. Amelyik sampon alaposan tisztít, ezzel ellentétes hatást nem képes kifejteni, még akkor sem, ha egyébként tartalmaz ápoló alapanyagokat. A hatóanyagok bőrbe történő bejutásához ennél sokkal hosszabb időre van szükség. Erre valók a speciális hajkondicionálók, a hajszeszek, a különféle pakolások. Ezeket alaposan masszírozzuk be a fejbőrbe, helyezzünk fel dunsztkötést, és legalább fél órán át hagyjuk hatni. Az egyre rohanóbb világban a sampongyártók azzal az illúzióval igyekeznek megtéveszteni a fogyasztókat, hogy ha az ő terméküket választjuk, röpke két-három perc alatt a hajmosást és a hajápolást is letudhatjuk. Ez azonban nem igaz.

Nem szabad bedőlni a „vitaminos”, növényi hatóanyagokat, gyümölcskivonatokat hirdető samponreklámoknak és termékfeliratoknak azért sem, mert amekkora koncentrációban (általában) a samponok ezeket tartalmazzák, az édeskevés.

MELYIK A LEGJOBB SAMPON?

Óriási a választék, erre a kérdésre nem lehet korrekt választ adni. A vezető kozmetikai gyártók igyekeznek időről időre újabb és újabb „samponcsodákkal” előrukkolni. A hiszékeny vásárlók, akik törvényszerűen csalódtak az addig használt samponjukban - reménykedve egy valóban hatásos termékben -, a reklámok sugallatára többnyire kipróbálnak minden új terméket. De a csillogás, a selymes fény, a dús és lágy hajzuhatag, a sosemlátott hajkorona továbbra is csak vágyálom marad, mert még sohasem kreáltak olyan sampont, amelyik beváltotta volna a hangzatosabbnál hangzatosabb ígéreteket.

Mindenesetre célszerű többféle sampont is kipróbálni, és ha szerencsénk van, ráakadunk olyanra, amelyik legalább nem okoz viszketést, nem fokozza a nemkívánatos, haj- és fejbőrproblémákat.

AZ ILLAT NEM ÉRTÉKMÉRŐ

Ki ne szeretné, ha frissen mosott haja vonzó, kellemes illatot áraszt, de a samponokra is érvényes, hogy nem szabad az illat alapján választani! A legjobb, ha illatanyag nélkülit használunk, továbbá ha elkerüljük a színezőanyagokat és a különösen kockázatos tartósítószereket tartalmazó termékeket. Sajnos a samponokat is meg kell védeni a mikroorganizmusok elszaporodásától, az oxidációtól. A gyűjtőnevükön tartósítószereknek nevezett alapanyagok a fogyasztó biztonságát szolgálják.
Használhatunk színezékmentes, illatanyag-mentes és tartósítószer-mentes samponokat is, de ügyeljünk a termékhigiéniára, tartsuk folyamatosan hűtőszekrényben.

KOCKÁZATOS VEGYÜLETEK SAMPONOKBAN

Mindjárt az első helyen kell megemlítenünk a samponok „lelkét”, a felületaktív anyagokat. Ezek nélkül nem lenne megfelelő felhabzás, zsíroldás, nincs tisztítóerő. Évtizedeken át a nátrium-lauril-szulfát (sodium-lauril-szulfát, SLS) vitte a prímet, viszont épp ez a rendkívül erőteljes tisztítóhatása okoz gyakorta bőrirritációt, bőrpírt. Az SLS-t kiváltandó, kezdték el használni a nátrium-laureth-szulfátot (sodium-laureth-szulfát, SLES), ez a jelenlegi ismereteink szerint kevésbé irritatív. A nátrium-coco-szulfát (sodium-coco-szulfát, SCS) az előzőekkel majdnem azonos felépítésű vegyület, kókuszolajból nyerik, kevésbé arrogáns, de zsíroldó hatása is mérsékeltebb. Egy szó, mint száz: minden zsírtalanító, felületaktív anyag lehet allergén, de el kell fogadnunk, hogy nélkülük nem létezik tisztítóhatás. Amit tehetünk: a sampont nem használjuk töményen, nem hagyjuk fenn hosszú ideig, ügyelünk, hogy ne kerüljön a szembe.

Az elhíresült parabeneket samponokban is használják, miként a phenoxyethanolt is. Rendkívül jó tartósítószerek, viszont egyre több adat áll rendelkezésre egészségkárosító mellékhatásaikról. Szintén mellőzendő a butilhidroxi-toluol (BHT) és a butilhidroxi-aniol (BHA) is.

A samponokat is színezékekkel teszik gusztusosabbá, ugyanezt a célt szolgálják az illatanyagok. Mind-mind potenciális allergén. A PEG-származékokkal (emulgeáló-, hidratálószerek) is jobb óvatosnak lenni, noha például a propilénglikolt több szakmai fórumon változatlanul ártalmatlannak tartják.

TESZTEREDMÉNYEK

Termékválasztáskor tanulmányozzuk át részletesen a termékcímkéken, a flakonokon található alapanyag-összetételt, és csak ezután döntsünk. Hogy megkönnyítsük a választást, táblázatunkban tizennyolc népszerű sampon főbb összetevőit tüntettük fel, kiemelve az EWG által rizikósnak minősített alapanyagokat. Emellett minden terméknél megtalálható az általunk fellelt fogyasztói ár és az abból számolt egységár.

A maximális 10-es alappontszámból kiindulva fél-fél pontot vontunk le minden egyes, potenciálisan kockázatos összetevő jelenléte esetén.

Az EWG alapanyag-adatbázisának kockázati besorolása alapján az egészségre legkevésbé ártalmas sampon az általunk vizsgált tizennyolc termék közül a Manna Natur és a L’Oreal Elseve Full Repair 5, mindkettő 9 pontot ért el. Legkevésbé ajánlott ebből a szempontból a mindössze 4,5 pontos Baba családi sampon.