Fehérjeporok tesztje - Izomépítés, testtömeg-növelés minőségi készítményekkel

Verseny- és hobbisportolók, férfiak és nők, egyre többen fogyasztanak fehérjeporokat, fehérjekoncentrátumokat. Szakboltokban, de már az áruházláncokban is több gyártó készítményei kaphatók. Nem kizárólag a fehérjetartalom, az aminosav-összetétel és a hasznosulás mértéke a döntő, érdemes odafigyelni az adalékanyagokra is! (FÉBÉSZ)

A test karbantartása, az egészségmegőrzés, a testépítés mindennapjaink, kultúránk részévé vált. Ha hinni lehet az étrend-kiegészítők előállítóinak és forgalmazóinak, a sok munka, edzés és a tudatos, egészséges táplálkozás édeskevés a sikerhez: ki igazán hatékony akar lenni, porokat kell annak enni.
Az izomtömeg növekedése fehérjebeépülés eredménye. A szervezet természetes módon - legális, veszélytelen eszközökkel - azonban csak egy optimális, „normális” mértékig képes erre, még intenzív, célzott edzések mellett is.

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK, IDŐSKORI SÚLYVESZTÉS
A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Az aminosavak alapvetően annál gyorsabban bontódnak le és használódnak fel, épülnek be az izomba, minél rövidebb az aminosavlánc hossza. A tényleges fehérjetartalom mellett mindenekelőtt ez határozza meg egy fehérjepor minőségét, értékét.
A többletfehérje-igény a normál táplálkozással, hússal, tejjel, tojással, gabonafélékből, szójából csak egy bizonyos határig elégíthető ki. Elsősorban efölött lehet indokolt koncentrátumok fogyasztása.
Kevésbé ismert, hogy az időskori izomvesztés - amikor az anabolikus (felépítő) és a katabolikus (leépítő) folyamatok egyensúlya megbomlik és elbillen az utóbbi irányába - ideje bizonyítottan kitolható, mértéke csökkenthető fehérjeporok segítségével.

CSAK INDOKOLT ESETBEN FOGYASSZUNK FEHÉRJEPORT
Gyártóik, forgalmazóik, továbbá egyes szponzorált vagy kevésbé szakmai források szerint minden felnőttnek célszerű fogyasztania fehérjeport. Ez azonban nem igaz.
Amennyiben a szervezet fehérjeigényét a természetes, egészséges, tudatosan összeállított étrend teljes mértékben fedezi, nincsen szükség drága koncentrátumokra, ez felesleges pénzkidobás.
Aki viszont intenzív edzéseket végez, versenysportol, annak természetesen javasolt, sőt, elengedhetetlen, egyéb esetekben - hacsak nem a testtömeg megtartása a cél - nem.

A „SCHWARZI-EFFEKTUS”
Ha az izomépítés során koncentrátumokkal extra mennyiségű fehérje kerül a szervezetbe - netán anabolikus, hormonális szerekkel is serkentik a folyamatot -, edzésinger hatására az izmokba az átlagosnál több fehérje épül be.
A fehérjemolekulákat terjedelmes vízburok veszi körül, ez szintén beépül az izomba. Az étrend-kiegészítők forgalmazói többnyire kegyesen elhallgatják ezt a tényt és azt, hogy emiatt hétköznapi szóhasználattal élve „felfújt” lesz az izomzat.
Az edzések és a kiegészítők szedésének abbahagyása után az izom elsőként ezt a vízburok-tömeget veszíti el, amitől petyhüdtté válik, enervált hatást kelt. Ez a jelenség a testépítőkön jól megfigyelhető.

A FEHÉRJEPOROK ÖSSZETÉTELE ÉS MINŐSÉGE
A porok és a fehérjeszeletek különféle alapanyagokból készülnek. Minőségüket biológiai értékük (BV) jelzi. Ez egy százalékos adat, amely megmutatja, hogy az adott fehérjét a szervezet milyen mértékben képes hasznosítani. A referenciaérték a tojásfehérje 100%-os értéke. Minél magasabb a BV-érték, annál jobban hasznosítható a fehérje.
Például: a tejsavóprotein BV-értéke 104, az anyatejé 95. A termékválasztásnál elsődleges szempont a fehérjetartalom, a BV-érték, az aminosav-szekvencia, de ugyanilyen lényeges figyelembe venni a zsírtartalmat, a cukortartalmat, és a potenciálisan allergén összetevők jelenlétét is (laktóz, glutén, tartósítószerek, mesterséges édesítők (aszpartám), színezékek, aromák, stb.)

Egy valóban jó minőségű, a mai kor kívánalmainak megfelelő készítmény a lehető legkevesebb adalékanyagot tartalmazza. A nedvességtartalom függvényében ugyan, de antioxidáns nélkül - bármilyen élelmiszeripari termékről is van szó - nehéz stabilizálni egy készítményt, viszont egy fehérjepor esetében alapvetően szükségtelen, pusztán a küllem és az élvezeti érték javítását célzó színezékek, édesítőszerek (különösen az aszpartám) és aromák sem veszélytelenek. Sajnos az élelmiszerek többsége tartalmaz szintetikus adalékanyagokat, és a napi táplálkozással a nemkívánt hatásuk összegződik.

A RIZSFEHÉRJÉRŐL
A gabonafehérje azoknak nyújt lehetőséget fehérjebevitelre, akik érzékenyek a tejfehérjére, ódzkodnak a húseredetű fehérjéktől, netán fenntartásaik vannak a szójával szemben. A tiszta rizsfehérje könnyen emészthető, BV-értéke 80-85. Némileg gyengébb az aminosav-profilja, mint a tejsavó-fehérjének, az emberi szervezet igényéhez viszonyítva kevés lizint és hisztidint tartalmaz. Ezek hiányát egyes termékekben borsófehérjével szokták pótolni. A rizsfehérje lassabban szívódik fel, viszont mentes az állati fehérje esetleges mellékhatásaitól, ugyanakkor teljes értékű, alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú, továbbá koleszterinmentes. Mindemellett az állati eredetű fehérje a szakirodalom szerint jobban hasznosul.
Rizsfehérjét is egyre több gyártó használ fel fehérjeporokhoz. A Naturize készítményei barnarizs-fehérjét tartalmaznak, 85% feletti a fehérjetartalmuk, nincs bennük vegyszer, tartósítószer és mesterséges édesítőszer.

A gyártó álláspontja szerint más előállítók magbelsőből kivont fehérrizs-fehérjéjével szemben a barnarizs-koncentrátum óriási előnye, hogy a maghéj fehérjéit is tartalmazza. Ez valóban igaz, de mint azt más, hasonló termékeknél is rendre megemlítjük, nem szabad elhallgatni azt a tényt, hogy a teljes kiőrlésű gabona esetében valós veszélyforrást jelentenek a gombatoxinok. Főként ha az időjárás meleg és csapadékos (mint például idén nyáron), a nagyüzemi növénytermesztés sajátságai mellett a maghéjon tenyésző fuzáriumgombák védekezési mechanizmusuk részeként enyhébb esetekben emésztési problémákat, súlyosabb esetekben mérgezési tüneteket okozó toxinokat választanak ki. Az elmúlt jónéhány évben Közép-Európában a megengedett toxin-határértékek többszorosát is mérik, nem egy gabonafélénél.
A maghéjat nem tartalmazó gabonából készült termékek viszont toxin-szempontból kockázatmentesek.

TESZEREDMÉNYEINK
Az értékelés során az adalékanyagokra főkuszáltunk, de a 80%-ot elérő vagy meghaladó fehérjetartalomra
- mivel egy fehérjepor értékmérője elsődlegesen mégiscsak ez - 1 pluszpontot adtunk.
5-ös alappontszámból kiindulva 0,5-0,5 pluszponttal jutalmaztuk a zsír- és a cukormentes termékeket, továbbá amelyikben nincs mesterséges ízesítőszer, aszpartám és tartósítószer. Szójafehérjénél 0,5 pontot levontunk.
Fentiek szempontok alapján tesztgyőztesünk a Naturize Ultra Silk 2.0, hozzátéve, hogy az aminosavprofil és az izomtömeg-gyarapodás oldaláról megközelítve adott esetben más eredményeket kapnánk.

MIRE ÉRDEMES FIGYELNI VÁSÁRLÁSKOR?
Táblázatunkban tízféle fehérjepor alapösszetevőit gyűjtöttük össze
, tájékoztató jelleggel.
A termékválasztásnál az egyedi igények és az anyagi lehetőségek éppúgy dominálnak, mint az, milyen sporthoz, milyen céllal szeretnénk felhasználni a koncentrátumot. Versenysportolóknál a sportág jellege is meghatározó, hobbisportoknál többnyire az izomtömeg növelése a cél, ehhez kell igazítani az adagolást is.
Érdemes kipróbálni több terméket (állati eredetű, növényi eredetű, lassan és gyorsan felszívódó), az igényeknek megfelelően. Nem vitás, még egy fehérjepor is élvezhetőbb ízesítőszerrel, de nem szabad, hogy ez legyen a döntő szempont. Lehetőleg kerüljük az édesítőszeres termékeket, különösen az aszpartámot, bár ez utóbbira vonatkozóan nem találtunk minden termékcímkén információt.